A napokban hirdették ki az Európai Unió új irányelvét a digitális piac szerzői jogi ajánlásairól. A DSM irányelvvel kapcsolatban támasztott egyik aggályt a sajtókiadványok javára alkotott új szomszédos jogot szabályozó rendelkezések képzik. Az új szomszédos jogról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) rendezett workshopot.
Az NKE új kutatóintézete idén februárban alakult. „Megalakulásának célja, hogy az információs társadalmi szolgáltatásokhoz kötődő kutatói kérdéseket, illetve szabályozási kihívásokat mindig abban az összetettségében vizsgálja, amelyben azok ténylegesen felmerülnek” – fogalmazott megnyitójában Török Bernát, intézetvezető. A szerzői jog is egy ilyen szaktudás, a workshop fókuszában az új szomszédos jogot szabályozó rendelkezések és az ezekkel támasztott aggályok álltak. Ezek lényege annak biztosítsa, hogy a sajtókiadványok és az ezekben foglalt egyes tartalmak online hozzáférhetővé tétele a jövőben fő szabály szerint csak a kiadók engedélye alapján legyen lehetséges. A rendelkezéseket támogatók a szomszédos jogban látják a print világ hanyatlása miatt szenvedő hírmédia és újságírás megmentőjét, míg az internet szabadságát hirdetők és az ezen tartalmakat felhasználó cégek egy szükségtelen korlátként és igazolhatatlan „linkadó” alapjaként tekintenek rá. Török Bernát hozzátette: a hírmédia a demokratikus közvélemény alapja, amely soha jobban nem volt rászorulva a minőségi újságírásra. A szerzői jogi irányelv pedig épp a demokratikus nyilvánosság lényegére mutató kérdéseket hozta elénk.
A digitális szerzői jogi irányelv (DSM) egy olyan új uniós jogintézmény, amely a netes közeg egyensúlyának megbomlása ellen avatkozik be egy szerzői jogi szempontból jól működő piac biztosítására. Lábody Péter, az ITKI kutatója, egyben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezetője előadásában rámutatott: az új szabályozás a megnövekedett digitális fogyasztás miatt kieső printbevételekből adódó nehézségeket kezelné, a kiadókat, ezen belül a hírszolgáltatókat, hírügynökségeket védi majd. Ennek nyomán valódinak tűnik a szabályozói igény, de a kutató meglátása szerint „internet halálról” azért nem kell beszélni, hiszen a szolgáltatók már elkezdtek alkalmazkodni az irányelv által bevezetendő jogi környezethez. Ennek az alkalmazkodásnak az egyik formája például a Google gyakorlata, amely keresőmotorjában csak kisebb részletet emel ki egy-egy cikkből. A kisebb részlet fogalmát Németországban például hét szóban határozták meg, hogy miért éppen ennyiben, arról eltérőek az álláspontok. Mindenestre egy kereséskor a korábbi háromsoros kiemelések másfél sorra rövidültek, ez az a szövegmennyiség, amire még nem kell majd engedélyt kérni. Az irányelvet az egyes tagállamoknak két év alatt kell átültetniük a saját jogrendjükbe. Az irányelv elsődleges célja, azaz a lapkiadói szakmát megillető reprográfiai díjak beszedése mára megvalósult. Szilágyi Zsuzsanna jogász előadásában a távlati célok között említette a lapkiadói szakmát érintő szerzői jogi ügyekben történő érdekérvényesítést, a digitális jogkezelést és a kiadói szakma érdekképviseletét az üzleti célú sajtótermék felhasználások kapcsán. A tagállamoknak egységesen kell megvalósítani az irányelv által megfogalmazott célokat, a kivitelezés részletei azonban nemzeti törvényalkotók szabadságára vannak bízva. A sajtótermékek szempontjából a legfontosabb cikkelyek egyike a 11-es: a sajtótermékek kiemelt védettséget kapnak, ugyanis sem manuálisan, sem automatizáltan nem lehet még előzetest, fejlécet, bélyegképet sem közölni, ilyen linket adni a tartalomtulajdonos engedélye nélkül. Ráadásul a 13-as cikkely szerint, ahol a felhasználók bármilyen formában „nagyszámú” tartalmat tudnak feltölteni, az üzemeltetőnek előzetesen meg kell szűrnie ezeket a tartalmakat, hogy vannak-e benne a szerzői jogot megsértő elemek. A kisebb platformokra (YouTube) enyhébb előírások vonatkoznak. A Wikipédiához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályozásnak alávetett tartalmak körén. Az irányelv egyébként nem módosítja a szerzői jogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerét, azaz nem lesz külön uniós büntetés. Szilágyi Zsuzsanna megjegyezte: az irányelv ellen Lengyelország panaszt nyújtott be. Az ottani kormány ugyanis azon az állásponton van, hogy az új törvény komoly cenzúrát szabadít majd az internetre. Az előzetes cenzúra pedig nemcsak a lengyel alkotmányban, de az EU-s egyezményekben is tiltott.
A workshopon szó volt még a szerzői jogi irányelv szükségességéről a Google és szolgáltatásai piaci térnyerése kapcsán, de a médiafigyelés hazai gyakorlatáról is. A workshopot a médiapiac éves konferenciája, a MédiapiacOn keretében rendezte meg az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes