Az Információs Társadalom Kutatóintézet a Magyar Jogász Egylet Jogi Informatikai és Polgári Eljárásjogi szakosztályaival közös műhelykonferenciát szervezett október 31-én az automatizálás és a mesterséges intelligencia szerepéről a jogalkalmazás, a jogászkodás világában.
A konferencia felhívásában a szervezők elsősorban arra keresték a választ, hogy melyek azok a technológiák, amelyeket már ma is használnak a jogalkalmazás különböző területein. A téma aktualitását jól mutatja, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara protokoll-terme csaknem teljesen megtelt, mintegy 60 résztvevő – ügyvédek, bírák, közjegyzők, joghallgatók - hallgatta a prezentációkat.
Klein Tamás, a Károli Gáspár Református egyetem oktatója az első prezentációban a robot-személyiség, a mesterséges intelligenciák és az algoritmusok általános jogi problémáiról beszélt. Udvary Sándor, szintén a KRE oktatója azt a kérdést feszegette, hogy vajon a polgári eljárásjog milyen pontokon, meddig automatizálható, és melyek azok a mozzanatai, amelyek ellenállnak ennek. Ződi Zsolt, az ITKI kutatója bemutatta a külföldön már jól ismert bíró- és ügyvédprofilozó rendszerek működését, és beszélt a közelmúltban nagy port felvert franciaországi „betiltásukról”. Vadász Pál az ITKI kutatója bemutatta, és közérthetően elmagyarázta azokat a technológiákat, - hangsúlyosan az ún. NLP, természetes nyelvfeldolgozással kapcsolatos technológiákat, - amelyeken a mesterséges intelligenciák jelenleg alapszanak. Osztovits András bíró, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója az ítélkezést segítő informatikai megoldásokról, és a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeiről beszélt külföldi példákat is hozva. A konferenciát Homoki Péter ügyvéd zárta, aki egészen konkrét alkalmazásokat és módszereket mutatott be, amelyek segítségével az ügyvédi tevékenységet lehet automatizálni.
Fotó: Panpress