Intézetünk kutatója, Ződi Zsolt nemrégiben egy hosszabb tanulmányt tett közzé a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének műhelytanulmányokat közlő MTA Law Working Papers-ben. A tanulmány egyszerű hálózatkutatási módszerekkel elemzi a magyar Alkotmánybíróság (Ab) 1990 és 2017 között született határozatainak egymásra történő hivatkozásait.
Ez a hivatkozási hálózat nagyon hasonló képet mutat, mint a világ szinte összes – hálózatkutatási módszerekkel elemzett – felsőbírósági hivatkozási hálózata: skálafüggetlen hálózat, amelyben mind a kimenő, mind a bejövő hivatkozások hatványfüggvény szerint oszlanak el. Az írás megpróbál választ adni arra a kérdésre, hogy az ilyen eloszlást (kevés számú határozat kapja a hivatkozások elsöprő többségét) a jog és ezen belül az Alkotmánybíróság gyakorlatában mi mozgathatja.
A határozatok idősoros elemzése azt mutatja, hogy az Ab hivatkozási hálózatában 2012-től nagy átrendeződés kezdődik el. Az addig népszerű határozatok helyett új határozatok kerülnek a hivatkozási lista élére. Ugyanakkor a 2012 és 2017 közti időszak még túl rövid volt ahhoz, hogy a teljes hálózat matematikai tulajdonságait ez megváltoztassa.
A tanulmány második részében egy kiválasztott témakör (a szólásszabadsághoz kapcsolódó határozatok) kisebb részgráfjának elemzése olvasható. Ez a részgráf igen hasonló tulajdonságokat mutat, mint a nagy gráf: szintén skálafüggetlen és törés található benne 2012 után. A tanulmány arra a kérdésre is választ ad, hogy egy jogi téma (domén) kizárólag a hivatkozáskapcsolatokon keresztül nem rajzolható körbe pontosan, mert a határozatok egy része nemcsak egy anyagi jogi kérdést, hanem eljárási kérdéseket is rendezhet, és ebben a témakörben is válhat sokat idézetté.