A bizalom kiépítése és a magas szintű tudatosság az online térben az információs társadalom egyik legfontosabb feladata. Szerzőink az elmúlt hetekben több oldalról járták körül a témakört a fogyasztók védelmétől kezdve a fiatalkorúakra leselkedő veszélyeken át.
Pünkösty András a Gazdasági Versenyhivatal Booking.com-ot érintő, 2.5 milliárd értékű bírsága kapcsán a fogyasztók tájékoztatásának transzparenciájáról ír. A bírság kiszabását az indokolta, hogy a Booking.com nem tette egyértelművé, hogy a lemondás díja be van építve az adott szállás árába és ugyanazon szállás ugyanazon kondíciókkal „ingyenes lemondás” nélkül jóval kedvezőbb áron elérhető. Azaz a lemondás lehetősége nem ingyenes, az a szállás árába beépített, kizárólag a lehetőséggel való élés az, ami ingyenes. Az eljárás során részletesen vizsgálták az online térben a különböző fogyasztói magatartásokat befolyásoló technikákat. Pünkösty András megállapítása szerint a digitalizáció olyan mértékben szövi át a mindennapjainkat, hogy már nem csupán tudatos, szabad választásnak tűnik, hogy az egyén (de akár egy vállalkozás), regisztrál-e, részt vesz-e, használja-e ezeket a – kétségtelenül hasznos szolgáltatásokat nyújtó – platformokat, hanem életminőség- és státusz-béli elvárásokkal összefüggő kérdéssé válik a részvétel vagy kimaradás. Vajon az egyén megteheti-e hogy távol marad a platformon folytatott kommunikációtól, illetve az ott elérhető információktól? Így jutunk el az emberi tényezőhöz, amelynek a szabadsága és szerepe gyakran mintha kimaradna a számításból.
Sorbán Kinga több cikkben is foglalkozott a tudatosság és biztonság témakörével. Először is áttekintette, hogy a koronavírus-karantén idején megnövekedő digitális aktivitás idején milyen veszélyekkel szembesülhetnek a felhasználók. Március végéig több mint 42 000 olyan weboldalt regisztráltak, amelyek doménneve tartalmazza a „covid” vagy „corona” szavakat; sokat ezek közül károkozási céllal hoztak létre. Már az Interpol is felhívja a figyelmet arra, hogy naponta több ezer új oldalt regisztrálnak, amelyeket aztán igen változatosan adathalászatra, kártékony szoftverek (malware) terjesztésére vagy hamis egészségügyi termékek adásvételéhez használnak fel. Az Europol kiadott egy jelentést a COVID-19 világjárvány és a kiberbűnözés, illetve a félretájékoztatás kapcsolatáról, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy azok a kiberbűncselekmények, amelyekre jobban oda kell figyelni, a következők: zsarolóvírusok (ransomware) terjesztése, elosztott túlterheléses támadások, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a sötét weben (dark web) zajló cselekmények. Sorbán Kinga a gyermekek veszélyeztetettségét is kiemeli.
Ezt a gondolatot viszi tovább két részből álló cikkében. A gyermekvédelemmel és a tudatossággal foglalkozó cikkében először áttekinti a hazai statisztikákat a szűrőszoftverek használatáról. A gyermekek a virtuális világban két szempontból is veszélyeztettek. Ha felügyelet nélkül böngésznek, nagy esélyük van arra, hogy olyan tartalmakkal találkozzanak, amelyek károsan hatnak a szellemi, erkölcsi, érzelmi fejlődésükre. A gyermekek számára az internethasználat nem csupán azért kockázatos, mert káros tartalmakkal találkozhatnak. Az online térben rendszeresen és felügyelet nélkül mozgó gyermekeknek arra is nagyobb esélyük van, hogy áldozatokká váljanak. Egy friss felmérés szerint a cyberbullying, azaz a gyermekek online csúfolása, piszkálása, zaklatása jelentős emelkedést mutatott a világjárvány első hullámának tetőzésekor. A cikk második részében a magyar felnőttek jogkövető viselkedését vizsgálja intézetünk hazai reprezentatív adatai alapján. A felmérés több kérdéssel igyekezett feltérképezni a magyar felhasználók tudatosságát, a kérdésekre adott válaszok pedig azt mutatják, hogy a magyarok jogtudatossága sajnos kifejezetten alacsony. A felmérés során a felhasználóknak több esetben kellett megítélniük egyes cselekmények jogszerűségét, illetve jogellenességét – tekintet nélkül arra, hogy az adott cselekmény büntetőjogi, szerzői jogi, személyiségi jogi vagy egyéb normát sért. A válaszadók jellemzően minden felsorolt cselekményt jogellenesnek minősítettek, amely arra enged következtetni, hogy a magyarok többnyire nincsenek tisztában azzal, hogy milyen cselekmények lehetnek jogsértőek az interneten. Összevetve a tudatosság alacsony szintjét és a felhasználók csekély hajlandóságát az önfejlesztésre, talán nem túlzás azt állítani, hogy nagy szükség lenne a magyar felhasználók tudatosságának célzott fejlesztésére. Ez megvalósulhat akár tájékoztató kampányok, továbbképzések révén, de mivel a fiatalabb generációk is érintettek a kérdésben, nagy szerepe lehet a köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, és a felsőoktatási intézmények is sokat tehetnek a tudatosságfejlesztésért. Éppen ezért különös figyelmet érdemel a tanítók, tanárok, oktatók képzése.