A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által évente rendszeresen megszervezett konferencia idei fő témaköre a digitalizáció hatása az alapjogokra és a jogi szakmára volt. Külön szekciókat szenteltek a digitalizáció hatásainak vizsgálatára az ügyvédi hivatásrend területén, illetve külön szekciót az ügyvédi eljárásoknak. A rendkívül összetett témakört számos előadó járta körbe, többek között kutatóintézetünk két munkatársa is előadott a konferencián.
Menyhárd Attila nagyívű plenáris előadásában a jog és a technológia egymásra hatásának legmagasabb szintjét vizsgálta. Kiemelte, hogy egyelőre inkább a jog reagál a technológia által generált kihívásokra, próbálja követni, értelmezni, saját rendszerére és kereteire lefordítani azt. Kihívást jelent a jelenlegi jogrendszerben értelmezhető esetek megoldása is, és ugyancsak nagy kihívás az eddig nem létező jelenségek lefordítása, helyes rendszerbe illesztése is. Az algoritmusok ismerete nélkül ez sokszor szinte lehetetlen, így az esetleges diszkrimináció, vagy felelősség, vagy adatvédelem körvonalainak meghatározása is nehéz, ezért azt javasolja, hogy alappilléreket, stabil viszonyítási pontokat kell a jognak meghatároznia és keresnie a technológia kezelésekor. Szabályozás helyett, mellett egyre rugalmasabb együttműködést javasol a kormányzatok és a cégek algoritmusai között.
Vadász Pál a számítógépes nyelvészet (NLP) és a jogi informatika (legaltech) témakörében adott elő. Az NLP a legaltech-ben számos területen működik és fejlődik, ilyenek például a bírósági ítéletek előrejelzése, hazugságvizsgálat, kivonatolás, szövegleiratozás. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez tanítóadatokra van szükség, melyek mennyisége egy kisebb nyelv esetében természetszerűleg kevesebb, mint a világnyelvek esetében. Milyen kihívásokat jelent ez a hazai jog fejlődésének, illetve a magyar nyelv megmentésének? Hogyan fognak együttműködni a jogi szakemberek és a technológia? Kutatónk ezekre a kérdésekre keresett és adott választ.
A konferencia hivatalos oldala: https://mokk.hu/kollokvium/