Az Információs Társadalom Kutatóintézet által szervezett Society of Internet Platforms című rendezvényen két napon keresztül folytattak vitát európai és amerikai szakértők az online felületekről az NKE Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. Az esemény záró előadását Lawrence Lessig amerikai akadémikus, jogász és politikai aktivista tartotta, aki jelenleg a Harvard Egyetem jogászprofesszora és az Edmond J. Safra Center for Ethics igazgatója.
Szeptember 13-án a Wall Street Journal egy Facebook-akták című sorozatot indított, olyan anyagokat kezdtek megjelentetni, melyekben a közösségi média torz képét mutatják be – kezdte előadását a professzor. A platform üzleti modelljét ismertetve kiemelte: a Facebook mindig a nyereséget választotta a közösségi hálózat biztonságosabbá tétele helyett. Mit tanulhatunk azokból a dolgokból, amiket ezek az akták elénk tártak? – tette fel a kérdést. A válaszban a szinte észrevehetetlen hatásokat vizsgálta: minden platformot úgy mutatnak be számunkra, mintha a szólasszabadság megtestesülésének legfőbb színterei lennének. Ez így is van, hangsúlyozta a professzor, ugyanakkor alkotmányosan szabályozhatatlan felületekről beszélünk, ahol nem lehet korlátozni sem a gyűlöletbeszédet, sem a negatív megjelenéseket.
A felületeket üzemeltető vállalatok valóban „eszmemegosztó” helynek látják saját oldalaikat, és ha a szólásszabadság csorbításán gondolkodnának, vagyis szabályoznák a közzétehető tartalmat, az az üzenetek törlését, cenzúrát jelentene a felhasználók szemében. Mivel a vállalatokat a profit vezérli, a gépek által kiválasztott és felerősített üzenetekről később mindig kiderül, hogy a félelmen alapuló „szelektív felerősítés” a legrosszabb irányba tereli a felhasználókat. A vállalatok üzleti modelljei attól függnek, milyen figyelmet kapnak az emberektől, vagyis arra alapulnak, hogy a felfokozott információt még célzottabban, személyre szabottabban közvetítsék számunkra – emelte ki az akadémikus. „Ezek a platformok elkezdenek érteni és manipulálni minket, annak érdekében, hogy minél több időt töltsünk náluk, amikből ők minél nagyobb profitot tudnak szerezni” – szögezte le Lawrence Lessig.
A „body hacking” jelenségéhez visszanyúlva a professzor kifejtette: a vállalatok legfőbb célja olyan függőséget okozó felületek létrehozása és üzemeltetése, amelyeknek segítségével minél nagyobb szeletet lehet kivenni a „megfigyelés kapitalizmusából”. Mindez azt jelenti, hogy passzív megfigyelés helyett inkább érzelmileg kezdik manipulálni a felhasználókat, ezáltal kihasználva őket. Az adatok kiaknázásának kapcsán Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója korábban úgy fogalmazott: „ez egy win-win helyzet”, hiszen a személyes adataikért cserébe az emberek szórakozást kapnak. Lessig szerint azonban ez nem így van: a társadalom tagjai között kialakuló konfliktusok sokszor vezetnek erőszakos tettekhez, melyeket bár nem a Facebook és a többi platform okoz, de komoly közvetítő szerepük van abban, hogy a(z) (dez)információk eljussanak a különböző csoportokhoz. „A vállalatok legfőbb stratégiája a polarizáció erősítése az álhírek tényszerű megjelenítésén keresztül” – fogalmazott. Mindez nemcsak az interneten tapasztalható, hanem már a televízió korában is fontos szerepet játszott a közösségek gondolkodásának alakításában.
„A demokráciákban biztosított szólásszabadság nem megengedhető a közösségimédia-felületeken, ha jogi úton nem szabályozhatunk profitorientált vállalatokat, melyek a mi figyelmünkből szerzik a bevételeiket, akkor ez káros hatással van a társdalomra és annak államberendezkedésére” – foglalta össze az amerikai professzor. Ennek kapcsán az Amerikai Egyesült Államokat a „demokrácia kanárimadarának” nevezte, visszautalva a bányászok régi szokására: ha a magukkal vitt madár a föld alatti levegő minőségé miatt meghalt, tudták, menekülniük kell onnan.
A szólásszabadság egyik legfontosabb alapelveként Lessig megemlítette a metaértékrendszer tiszteletét. A „meta” kifejezést Mark Zuckerbergtől hallhattuk először. A metaverzum egy komplett online világot takar, ahol a felhasználók nemcsak fogyaszthatják a közösségi média által nyújtott szolgáltatásokat, hanem benne is élhetnek.
A professzor zárásként úgy fogalmazott: olyan mesterséges intelligenciát hoztunk létre, amelyet már nem tudunk szabályozni.
A teljes előadás megtekinthető itt:
https://www.youtube.com/watch?v=Ucym9AlXr1k
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes