A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete 2019 októberében átfogó kutatással vizsgálta, mennyire bíznak a magyar emberek az információs társadalom szereplőiben és szolgáltatásaikban, mennyire tudatosan vesznek részt az online világban, illetve milyen kockázatokat látnak az új technológiák terjedésében. A kutatást 2021 novemberében megismételtük, hogy képet kapjunk arról, milyen változásokat eredményezett a koronavírusjárvány első három hulláma. A telefonos adatfelvétellel zajló mindkét kutatás reprezentatív a magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. Első részjelentésünkben a társadalmi nyilvánosság működésével kapcsolatos legfontosabb változásokat emeljük ki. Ezt követően külön részjelentésben mutatunk majd rá a használati szokások terén azonosítható elmozdulásokra is.
1. A járvány okozta információéhség növelte az aktív hírfogyasztás arányát
A hírfogyasztás terén a válaszadók aktívabb magatartást tanúsítanak a járványt megelőző időszakhoz képest. Míg a korábbi adatfelvétel során a magyar lakosság 55%-a kizárólag az elé kerülő híreket olvasta el, és csak 34% járt utána a közéleti híreknek, információknak, addig a járvány negyedik hullámának idejére jóval kevesebben (44%) mondták magukat „passzív” hírfogyasztónak, és valamelyest növekedett (38%) azok száma, akik utánajárnak az információknak. Különösképpen igaz ez a legidősebb korosztály képviselőire: a 60 éven felüliek között jelentős mértékben már azok vannak többen, akik saját maguk járnak utána a közéleti híreknek, és nem kizárólag az eléjük kerülő információkra hagyatkoznak tájékozódásuk során.
Emellett jelentősen, 72%-ról 80%-ra nőtt azok aránya, akiket a közéleti hírek vonatkozásában érdekelnek a meggyőződésüktől eltérő álláspontok.
2. Erősödő bizalmatlanság az internetes véleménynyilvánítás értékével kapcsolatban
Míg korábban relatív többségben (49% vs. 40%) voltak azok, akik szerint „az internet előnyös, mert hétköznapi emberek is megoszthatják véleményüket a nyilvánossággal”, addig mára azok kerültek hajszálnyi többségbe (47,1% vs. 45,7%), akik szerint „az internet kockázatos, mert a társadalmi együttélésre nézve veszélyes álláspontok is szabadon terjedhetnek”. Különösen szembetűnő a változás a 18-29 évesek körében, ahol az internetes véleménynyilvánításban bízók 24%-os előnye (60%–36%) 4%-ra zuhant (50%–46%).
Hasonló trend érvényesül a névtelen kommentelés megítélésében. Tovább nőtt (67%-ról 76%-ra) azok aránya, akik ebben a műfajban a felelőtlen megnyilatkozások lehetőségét látják, és még kevesebben (26,5% után most 19%) vannak azok, akik szerint a névtelen megosztás jó dolog, mert sokan így mondhatják el szabadon a véleményüket.
A jelentést készítette: Török Bernát
A jelentés letölthető innen: A pandémia hatása a magyar információs társadalomra 1.