A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (NKE ITKI) rendszeresen végez reprezentatív hazai kutatásokat az információs társadalom terén. A kérdőívek egyaránt tartalmaznak longitudinális kutatásokra alkalmas kérdéseket és évenkénti új témaköröket is. Ebben a kutatási jelentésben egy 2021 novemberében végzett telefonos adatfelvételnek a magyar társadalom okostelefon-függőségével kapcsolatos kérdésekre adott leginkább relevánsnak vélt válaszait mutatjuk be. Ilyen irányú kutatásra első alkalommal került sor a Kutatóintézet 2019-es megalakulása óta. A kutatás reprezentatív a magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint egyaránt.
1. Függünk az okostelefontól – és ezt sokan függőségnek is érzik
A teljes lakosság 4,3%-a vallja magát teljes mértékben okostelefon-függőnek, ez közel fél millió embert jelent Magyarországon. A lakosság ötöde (20,6%) is inkább függőnek tartja magát, mint nem. A legmagasabbak ezek az értékek a 30-39 éves korosztály esetében (és nem a vizsgált legfiatalabbak esetében).
A teljes minta tekintetében minden negyedik válaszadó inkább okostelefon-függőnek tartja saját magát, ez az arány pedig még nagyobb méreteket ölt a fiatalabb korosztályok tekintetében: a 18-29 évesek körében majdnem minden harmadik (30,1%), míg a 30-39 éves korosztályban tízből négy válaszadó (39,7%) így vélekedett magáról. A legidősebbek körében jóval alacsonyabb eredményeket olvashatunk ki az adatokból, azonban beszédes, hogy a 60 éven felüliek körében is majdnem 16%-os az inkább függők aránya.
2. A mikro-idő működésben: a fiatalabbak közül sokan akár vezetés közben is nyúlnak a telefonért, amint szabad pillanatuk adódik
Az okostelefon használat kiterjedtségét a mindennapi cselekvés során is mértük. Az eredmények szerint az autóvezetők közül forgalmi dugóban, illetve piros lámpánál minden hetedik (16,8%) rendszeresen nyúl a mobiltelefonjához, akár üzenetek vagy hírek olvasása végett, ezen a téren is a 30-39 éves korosztály az aktívabb. A 30 év alatti korosztályból minden ötödik (21,3%), míg a 30-39 éves korosztályból több mint minden negyedik (27,1%) tesz hasonlóképpen ilyen helyzetekben.
Az előzőeknél is nagyobb gyakorisággal jelenik meg pótcselekvésként az okostelefon-használat családi, illetve baráti beszélgetések során: minden ötödik válaszadó többször is tett hasonlóképpen a kérdésfeltevést megelőző hónapban adódó hasonló lehetőség során, a fiatalabbak közül ráadásul tízből négy (18-29 évesek: 40,9%; 30-39 évesek: 38,2%) legalább egy alkalommal olvasott híreket vagy üzeneteket a telefonján. Filmnézés, étkezés közben ezek az arányok még magasabb értékeket mutatnak: gyakorlatilag minden második 40 éven alulira igaz állítás, hogy az érintett hónapban nem nézett filmet vagy nem étkezett anélkül, hogy ne pillantott volna rá legalább egy alkalommal a telefonjára.
Baráti találkozót gyakorlatilag százból egy-kettő válaszadó mond le amiatt, mert helyette fontosabbnak találta a csetelést vagy közösségi oldal hírfolyamának böngészését, de a válaszadók 94%-ának a megelőző hónapban egy alkalommal sem volt a kedvenc elfoglaltsága végzésének akadálya az okostelefonon való lógás.
3. Nagyon sokan érzik kényszernek, hogy munkaidőn kívül is válaszoljanak a munkahelyi levelekre
A munka és a szabadidő rétegeinek összefonódását jól mutatja az, hogy tízből négyen érzik valamilyen okból kényszernek, hogy ha munkahelyi levele érkezett, azokra munkaidőn kívül is válaszoljon. A magukat okostelefon függőknek tartók esetében kétszer annyian válaszolnak munkaidőn kívül levelekre, mint a nem válaszolók.
A kutatási jelentést készítette: Török Bernát, Rab Árpád és Szikora Tamás
A jelentés letölthető innen: Okostelefon-függőség a magyar társadalomban