Artificial Intelligence (AI) in the Public Sector: Balancing Progress and Ethics címmel tartott előadást Luljeta Plakolli-Kasumi, a Pristina Egyetem volt megbízott rektora, kutatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Scholars vendégkutatói programjának keretein belül 2023. október 11-én délelőtt.
Előadásának első részében a mesterséges intelligencia és az etika egyensúlyának meghatározó összetevőiről adott átekintést, majd felvázolta a közszférában leginkább alkalmazható, kulcsfontosságú MI technológiákat.
Az előadáson elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia technológiák használata számos etikai megfontolást tesz szükségessé a közszolgálatban. Ezek közül a legjelentősebbek az elfogultság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az adatvédelem kérdései, de ide tartoznak az olyan kockázati tényezők is, mint például a dezinformációk terjesztése vagy a kibertámadások előfordulása. Az előadó több példát és esetet is hozott ezeknek a kockázati tényezőknek a bemutatására.
Az elfogultságra például a különféle büntető igazságszolgáltatási rendszerek eszközeit emelte ki, melyek között egyaránt szerepelnek a helyalapú algoritmusok és az egyének rendőrségi nyilvántartásban lévő adatainak használata is. Az átláthatósággal kapcsolatban a német Schufa-ügyet hozta példaként az előadó. A Schufa automatizált rendszerek segítségével állapította meg az emberek hitelképességét, azonban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 22. cikke értelmében az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy ne legyenek kitéve a kizárólag automatizált feldolgozáson vagy profilalkotáson alapuló döntéseknek, amennyiben ezek a döntések jelentős jogi vagy gazdasági következményekkel járnak. Az ügyben tett javaslat szerint az átláthatóság kötelezettségét ki kell terjeszteni az olyan ügyekre is, amelyek nem tartoznak szorosan a GDPR ezen törvénycikke része alá, de mégis kihatnak a közszolgáltatásokat nyújtó hivatalok munkájára. Az adatvédelem terén a Kínában már működő arcfelismerő rendszereket, valamint a Google Nightingale projektjét említette példaként a vendégelőadó.
Luljeta Plakolli-Kasumi előadásában kitért a mesterséges intelligenciamodellek képzésének környezetre gyakorolt káros hatásaira és a fenntartható mesterséges intelligencia megvalósításához szükséges lehetséges megoldásokra is. Az MI egyrészt elősegíti a fejlődést és növelheti a termelékenységet, másrészt viszont azt is eredményezheti, hogy bizonyos munkaköröket átvesznek majd a gépek. Az MI ugyanakkor új munkahelyeket is létrehozhat, és foglalkozni kell ezeknek a változásoknak a munkavállalókra gyakorolt lehetséges hatásaival.
Az innováció és a dezinformáció között fennálló dilemma az etikus MI egyik nagy kihívása. A deepfake és a chatbotok különösen alkalmasak a félrevezető vagy káros tartalmak terjesztésére. Az innovációk előmozdítása és a félretájékoztatás terjedésének megakadályozása közötti egyensúly megteremtéséhez jobb felismerési módszerekre, a felhasználók oktatására és szabályozások bevezetésére van szükség.
Luljeta Plakolli-Kasumi szerint a haladás és az etika egyensúlyának feltétele annak a pontnak a megtalálása, ahol az innováció az etikai, jogi és társadalmi értékek veszélyeztetése nélkül virágzik. A cél a felelősségteljes mesterséges intelligencia elérése, melyben az MI valóban a társadalom javát szolgálja.
A vendégkutató a délelőtti nyilvános előadását követően délután az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatói szakmai workshopján tartott nyitóelőadást Advancing AI in Public Service: Ethical Implications, Case Studies, and Best Strategies címmel. Prezentációjában először a mesterséges intelligencia fogalmának lehetséges meghatározásait tekintette át a különféle megközelítések alapján, majd az Európai Bizottság jelentése alapján bemutatott néhány, a közszolgáltatásokban már használt MI alkalmazást, és hogy azok várhatóan milyen módon változtatják meg a munkafolyamatokat.
A mesterséges intelligenciának számos területen vannak alkalmazási lehetőségei a közszolgáltatásokon belül, így a közbiztonság, az egészségügy, a csalások felderítése, az oktatás, a várostervezés, a megfelelőség-ellenőrzés, az adatelemzés, az erőforrások elosztása vagy a környezetvédelmi monitoring területén. Luljeta Plakolli-Kasumi több olyan fejlesztést is bemutatott, amelyeket már alkalmaznak az oktatás, az egészségügy, a közlekedés vagy a közbiztonság területein.
A workshop keretein belül is szó esett még az MI alkalmazásának etikai kérdéseiről, ezen belül az adatok védelméről és integritásáról, az elfogultságok kezeléséről, az átláthatóságról és a felelősségi kérdésekről is. Az előadó bemutatta a különböző nemzeti mesterséges intelligencia stratégiák jellemzőit és a fontosabb nem kötelező erejű ajánlásokat és alapelveket is.
A workshopon intenzív párbeszéd alakult ki az MI gyakorlati alkalmazásának kérdéseiről, különös tekintettel az európai szabályozási megoldások és az európai gazdaság versenyképessége összefüggéseiről.