Lábody Péter jogász, az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökhelyettese a Portfolio Business podcast adásában Szász Péterrel beszélgetett a mesterséges intelligencia szerzői jogi aspektusairól.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az elmúlt évek során sok etikai kérdés felmerült, és ez különösen igaz, amióta a ChatGPT megjelent az életünkben. A beszélgetésben először az egyik legfontosabb kérdéssel, az MI által létrehozott tartalmak szerzői tulajdonjogával foglalkoztak, megállapítva, hogy egy mérföldkő előtt állunk, és részletesen körüljárták a jelenlegi, és a talán várható helyzetet. Szóba került a közös alkotás problémaköre, itt Lábody Péter kiemelte az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti különbségeket a megoldási stratégiák terén. Ezt a gondolatot folytatva általánosabban is kibeszélésre került, hogy melyik jogi szemlélet megközelítése hatékonyabb, és az ebből fakadó tanulságok mit vetítenek előre az AI Act várható sikerességére vagy kudarcára nézve.
Lábody Péter kiemelte, hogy a különbség abban rejlik, hogy az Egyesült Államokban az egyes eseteket vizsgálják, míg az európai modell egy közös szabályozást akar kialakítani. A kutató szerint a jogalkotásnak abból kell kiindulnia, hogy milyen esetek fordulnak elő és arra kell reagálnia. Az MI használatával kapcsolatosan a szerzői jogi védelem és a hitelesség témaköre is előkerült, nem utolsó sorban a bizonyítási kényszer viszonyában. A beszélgetés utolsó részében szó esik még arról, hogy a magyar uniós elnökség vajon mennyire fogja előmozdítani a jogalkotást, elveszi-e az emberek munkáját a mesterséges intelligencia, valamint hogy milyen munkakörökben merülhet fel ez a probléma a szerzői jog területén.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Portfolio.hu oldalán:
Perelhető vagyok, ha a ChatGPT-t használom? Megszólalt az állami hivatal