A Hungarian Journal of Legal Studies 2023 szeptemberi különszámában megjelent az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete által 2022. június 23-24-én megrendezett Legal technology and its impact on the access to justice, society, and the legal industry című nemzetközi konferencián elhangzott előadások egy részének bővített, írott változata.
A folyóiratban megjelent tanulmányok egy kivételével a konferencián elhangzott előadások alapján készültek:
– Zsolt Ződi: Editorial: Legal technology in the service of access to justice
– Ricardo Lillo: ICT's in the Chilean and Latin-American civil justice. Analysis from the right of access to justice
– Berenika Kaczmarek-Templin: Digital transformation and the traditional rules of civil procedure – Some remarks on the Polish example
– András Osztovits: Right to a modern trial: A new principle on the horizon of the digital age
– Dóra Pálfi: Internal dispute resolution systems: Do high promises come with higher expectations?
– Nóra Chronowski – Boldizsár Szentgáli-Tóth – Bettina Bor: Resilience of the judicial system in the post-Covid period: The constitutionality of virtual court hearings in the light of the COVID-19 pandemic
– Péter Homoki – Zsolt Ződi: Large language models and their possible uses in law
– Renátó Vági – István Üveges – Andrea Megyeri – Anna Fülöp – János Pál Vadász – Dániel Nagy – Gergely Márk Csányi: Increasing access to legal information with unsupervised solutions
– Daniel Necz: Rules over words: Regulation of chatbots in the legal market and ethical considerations
Részlet a Ződi Zsolt által írt szerkesztői előszóból:
A konferencián az előadások három panelben hangzottak el: a legaltech mint hatékonyságnövelő tényező, a legaltech mint a joghoz való hozzáférést segítő tényező, valamint a legaltech szabályozási és etikai kérdései. Az első témában nemzetközi tanácsadó cégek és ügyvédi irodák szakértői szólaltak fel. A konferencia után úgy véltük, hogy a második és harmadik téma - amely leginkább az egyetemistákat inspirálta - sokkal sürgetőbb és aktuálisabb, mint a hatékonyságnövelés, anélkül, hogy vitatnánk annak fontosságát, ezért elsősorban a második és harmadik panel előadóit kértük fel előadásaik írásos változatára. Így jött létre különszámunk címe.
A technológia nagyban segítheti az átlagpolgárokat abban, hogy belépjenek a jog világába, hogy jogi segítséget kapjanak, hogy megértsék a jogszabályi rendelkezéseket, hogy könnyebben érvényesíthessék jogaikat, és hogy könnyebben teljesíthessék kötelezettségeiket. Ebből a szempontból a „joghoz való hozzáférésnek” két jelentése van. Az első, szűkebb értelem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre utal: mennyire könnyű vagy nehéz mozgásba hozni az igazságszolgáltatási rendszert, és rákényszeríteni azt, hogy döntést hozzon. A jogi technológiák már most is óriási szerepet játszhatnak ebben az értelemben; az elmúlt években számtalan új megoldás született, amelyek ezt megkönnyíthetik, a videohallgatásoktól kezdve a különböző bírósági ügyféltájékoztató felületekig. A második, tágabb értelmezés szerint azonban a joghoz való hozzáférés a jog megértését és mindennapi helyzetekben való könnyű alkalmazását is jelenti. Hiszen nap mint nap vásárolunk, szerződést kötünk, vagy kapcsolatba lépünk a hatóságokkal. Ezek mind a joghoz való „hozzáférést” jelentik, és ezeken a területeken az új technológiák lehetőségei talán még nagyobbak.
Ebben a szerkesztői előszóban a különszámban megjelent tanulmányok rövid bemutatása mellett két fő témát szeretnék tárgyalni, amit a szövegbe illesztve teszek meg. Mindkettő egyfajta elméleti előkérdés a legaltech-et illetően.
Az első ilyen előzetes kérdés a „jogi informatikára” vagy „legaltech”-re mint tudományágra vonatkozik: mit értünk legaltech alatt, és hogyan viszonyul a már régóta ismert jogi informatikához? Hogyan fejlődött maga a téma az idők során, és a generatív mesterséges intelligenciákkal (elsősorban a nagy nyelvi modellekkel, LLM-ekkel, mint például a Chat GPT) valóban elértük-e a fordulópontot? Végül fel kell tennünk a kérdést, hogy a jogi technológiák létrehozása és tanulmányozása egyáltalán tudományos diszciplínának tekinthető-e, és ha igen, milyen diszciplínáról beszélünk?
Az előzetes kérdések második csoportja, amelyet szeretnék megvitatni, nem a legaltech-ről mint tudományágról szól, hanem a legaltech által felvetett néhány izgalmas jogelméleti problémáról, például arról, hogy az ügyvédek helyettesíthetők-e gépekkel, meddig mehet el az automatizáció a jogban, és milyen (társadalmi) problémákat és kockázatokat vet fel az automatizáció, illetve az emberi tényező eltűnése bizonyos területekről.
A Hungarian Journal of Legal Studies különszámának /Volume 64 (2023): Issue 3 (Sep 2023)/ tanulmányai elérhetők ezen a linken:
https://akjournals.com/view/journals/2052/64/3/2052.64.issue-3.xml