Az AI valóban kockázatalapú szabályozása – az EU mesterséges intelligencia rendeletének (AI Act) végrehajtása. E címet viselte az az előadás, amelyet Martin Ebers jogász professzor tartott szeptember 6-án a John Lukacs Társalgóban. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) szervezésében megrendezett program vendége, Ebers professzor a Robotics & AI Law Society (RAILS) németországi elnöke, a Tartu-i Egyetem IT jog professzora, az európai AI szabályozás egyik legismertebb szakértője, a LegalTech folyóirat alapítója és főszerkesztője, valamint a Cambridge Forum on AI: Law and Governance alapítója és szerkesztője.
A szakértő az Európai Unió (EU) nemrég elfogadott Mesterséges Intelligencia Rendelete (EU AI Act) és a rendelet által képviselt kockázatalapú megközelítés legfontosabb kérdéseiről tartott előadást. Egyebek mellett arra kereste a választ, hogy mit jelent az említett megközelítés, az AI Act valóban ilyen szemléletmódot alkalmaz-e, milyen gyakorlati következményekkel jár a jogszabály betartása, és miképpen lesz betartható a GPAIM-ok (generatív AI) esetén.
A rendelet azt állítja, hogy kockázatalapú megközelítésen alapul – mégpedig annak érdekében, hogy elkerülje a túlzott szabályozást és tiszteletben tartsa a jogalkotói arányosság elvét. Ám nem ez az egyetlen, feltétlenül helyes megközelítés az AI szabályozásában – figyelmeztetett a professzor. Annál is inkább, mert – ellentétben az Európai Bizottság és a társjogalkotók állításaival – az AI Act fontos rendelkezései nem követik a valóban kockázatalapú megközelítést, és Martin Ebers szerint ennek számos bizonyítéka van.
Ezekről, a professzor ajánlásairól, valamint a szabályozás várható nemzetközi hatásairól az előadásról szóló részletes beszámolónkban olvashatnak a ludovika.hu cikkében.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes