Az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős, a technológiai óriások felelősségi körét, illetve annak terjedelmét érintő, akár a jövőbeli szabályozási irányokat is előre vetítő ítéletet hozott 2019. október 3-án. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a kérelmet beterjesztő osztrák bíróság abban kérte az EUB állásfoglalását, hogy az általános nyomon követési kötelezettség az elektronikus kereskedelemi irányelvben előírt tilalmára figyelemmel mi várható el a platformoktól a jogellenesnek minősített tartalmak törlése terén.
Az ügy érintettje E. Glawischnig Piesczek, az osztrák nemzeti tanács képviselője, a „Die Grünen” (Zöldek) parlamenti képviselőcsoport elnöke és a párt szövetségi szóvivője volt. A tényállás szerint egy Facebook-felhasználó a személyes oldalán egy osztrák online hírmagazin cikkét osztotta meg, kapcsolódó hozzászólásában pedig „mocskos hazaárulónak”, „korrupt némbernek” és „fasiszta párt tagjának” nevezte a felperest.
Az osztrák igazságszolgáltatás fórumain ezek a kifejezések becsületsértőnek, gyalázónak és rágalmazónak minősültek. Az ügy végül a legfelső bíróságon kötött ki, amelynek arról kellett határoznia, hogy egy tárhelyszolgáltató (mint amilyen jelen esetben a Facebook) esetében a jogellenesnek nyilvánított tartalmak törlésére kötelezés kiterjeszthető e ad1) a szó szerinti megfogalmazásokra az egész világon, ad2) az azonos tartalmú, illetve ad3) az azonos értelmű kijelentésekre is, amelyek ad4) nem jutottak az említett szolgáltató tudomására. Az osztrák legfelső bíróság Luxembourghoz fordult.
Az EUB döntésében megállapította: a Facebook kötelezhető arra, hogy egy tagállami bíróság által jogellenesnek nyilvánított információval nem csak az azonos tartalmú, de az azzal „azonos értelmű” információt, a közzétevő személyétől függetlenül, akár világszerte törölje platformjáról. Az ítélet szerint egy tagállami bíróság által hozott olyan kötelezést tartalmazó döntés, amely célja a fennálló jogsértő állapot megszüntetése, illetve a jövőbeni jogsértés megelőzése, összhangban áll az elektronikus kereskedelmi irányelv rendelkezéseivel. Az tehát, hogy a tárhelyszolgáltatót egy konkrét (jogsértő) információval azonos tartalmú információk (pl. hozzászólások) törlésére kötelezik, az irányelv szerinti „egyedi esetekben alkalmazandó” olyan nyomon követésnek tekinthető, amely az érintett érdekei sérelmének megelőzése érdekében jogszerűen előírható.
Annak kimondásával, hogy a jogsértőnek minősített információval „azonos értelmű” tartalmak eltávolítására is kötelezhető-e a szolgáltató, az EUB igen ingoványos területre tévedt. Az EUB akkor látja biztosítottnak az érintett érdekeinek teljes körű védelmét, ha a Facebook törlésre kötelezése azon tartalmakra is kiterjed, amely lényegében ugyanazon üzenet közvetítése („azonos értelmű tartalom”) mellett csupán a használt szavak, kifejezések tekintetében térnek el a bíróság által korábban jogellenesnek minősített információtól. Az ítélet „látszólag” a kötelezés enyhítéseként rögzíti, hogy ez nem kötelezi a szolgáltatót az egyes tartalmak önálló értékelésére, és lehetősége van automatizált vizsgálati technikákat, eszközöket is igénybe venni.
Végezetül az EUB az elektronikus kereskedelmi irányelv által alkalmazható intézkedések terjedelmét illető szűkszavúságából azt a következtetést vonta le, hogy e piac globális dimenziójára figyelemmel az uniós jogalkotó nem kívánt semmilyen korlátozással élni. Így pedig a tárhelyszolgáltató jogsértéstől eltiltásra kötelezésére akár világszinten is sor kerülhet.
Az ítéletnek az első kérdésben tett megállapítása talán nem keltett meglepetést, hiszen egy konkrét jogsértő tartalom eltávolítása az érintett személyiségi jogainak tiszteletben tartására hivatkozva könnyen védhető álláspont. A Facebook törlési kötelezettségének globális szintű előírása a közelmúltbéli, a Google-t és a felejtés jogát érintő, szintén jelentős döntés fényében már meglepőnek tűnhet. Az azonban, hogy a tárhelyszolgáltatókat a bármely felhasználó által közzétett, a jogsértő tartalommal „azonos értelmű” információk törlésre kötelezik, attól függetlenül, hogy ezen információkról tudomással bírt-e, felvet kérdéseket. Vélhetően több kritika is megfogalmazható, itt most csak kettőre hívom fel a figyelmet.
Az első kérdés: mi alapján fog a Facebook egyes tartalmakat arra tekintettel törölni, hogy az „azonos értelmű” egy korábban bíróság által jogsértőnek minősített információval? Az ítélet próbálja elkerülni a szolgáltatók egyes tartalmak tekintetében való önálló értékelésre kötelezését, azonban a jogsértő elemek kiszűrése, különösképpen közéleti szereplőket, illetve közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő véleménynyilvánítások esetében, nehezen megvalósítható mechanikusan. Jól látható, hogy egy adott megnyilvánulás kapcsán mennyit számíthat annak kontextusa, a logikai és tartalmi összefüggések. Egy kifejezés tágabb szövegkörnyezetből kiragadva könnyen más értelmet nyer (valótlan tényállítás helyett politikai vélemény), és ezáltal alkotmányosan igazolható korlátozására is eltérő mérce alapján kerülhet sor. Vagyis kétséges, hogy például algoritmusok segítségével mennyire sikeresen képes megoldani a platform, hogy ne kerüljön sor jogszerű vélemények indokolatlan elhallgattatására, míg a valóban jogsértő tartalmaktól mentes marad a felület.
A másik problémát az általános nyomon követés tilalmának kérdéséhez kapcsolódik. Gondoljunk bele, hogy az idő előre haladtával folyamatosan növekedni fog azon ítéletek száma, amelyek alapján a platformokat törlésre kötelezik. Miután e kötelezettség egyre több jogsértő tartalom, illetve azokkal „azonos értelmű” információ eltávolítását várja el a szolgáltatóktól, ez hosszabb (vagy akár rövidebb?) időn belül gyakorlatilag csak egy átfogó és egyre szélesebb körű monitorozási tevékenység révén lehet megvalósítható.
Jelenleg nehezen látható tehát, hogy a népszerű közösségi oldalak miként lesznek képesek eleget tenni az ítéletben foglalt kötelezettségüknek oly módon, hogy az ne jelentsen általános nyomon követést, illetve a szabad véleménynyilvánítás és a személyiségi jogok védelme közti egyensúly is megfelelően, kiszámíthatóan biztosított legyen. Nem kizárt, hogy erre a jelenlegi jogi szabályozás nem fog tudni megfelelő keretet biztosítani, és jelentős szemléletváltásra lesz szükség a Facebook és társai felelősségét és a jogellenes tartalmak eltávolításával kapcsolatos kötelezettségét illető kérdésekben. Láthatók már az erre utaló jelek is.