Az Információs Társadalom Kutatóintézet 2023. április 26-án workshopot szervezett „Az adathasznosítás szerzői jogi dilemmái” címmel. A műhelyvita hibrid formában zajlott, célja az adathasznosítás szerzői jogi vonatkozásait érintő kihívások bemutatása és megvitatása volt.
Már a szakmai workshop időpontválasztása sem volt véletlen, hiszen – ahogyan azt Lábody Péter, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese, a workshop szervezője indító gondolataiban kiemelte – április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja. A világnap mottója évről-évre változik, idén a nők állnak a világnapi tematika középpontjában, illetve az a tény, hogy a szellemi tulajdon oltalmazása terén még mindig alacsony a hölgyek aránya. A nemzetközi szabadalmi bejelentéseket - ami az emberi innováció egyik mérőszáma – megtévő feltalálóknak csak mintegy 16%-a nő.
A workshopon négy előadást hallhattunk, melyeket néhány kérdés és egy rövid konstruktív vita zárt le. Az első előadásban Tóth Andrea, az Európai Bizottság DG CNECT Directorate for Data munkatársa az Európai Unió adatstratégiájáról és annak végrehajtásáról beszélt, szerzői jogi szemmel. A prezentáció első részében felvázolta az európai adatstratégia implementálásának négy pillérét: 1. az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok felhasználására vonatkozó horizontális irányítási keret, 2. támogató eszközök (finanszírozás), 3. kompetenciák (digitális készségek, munkaerő), és 4. közös európai adatterek; valamint a horizontális jogalkotás környezetét, melyek a következők: Data Act (adatmegosztási rendelet), Data Governance Act (adatkormányzási rendelet), Digital Market Act (digitális piacokról szóló jogszabály), és végül, de nem utolsósorban az Implementing Act on High Value Datasets. Ezeket a jogszabályokat a GDPR, mint a legfontosabb háttérszabály és az ágazati jogszabályok egészítik ki. Tóth Andrea előadásában részletesen bemutatta és elemezte a rendeletek főbb iránymutatásait és a tapasztalatokat is figyelembe véve azok gyakorlati alkalmazhatóságát.
A második előadásban Csősz Gergely, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának osztályvezetője a generatív mesterséges intelligencia szerzői jogi kérdéseit járta körül. A generatív mesterséges intelligencia fogalmának tisztázása után az előadó első kérdésfeltevése az volt, hogy vajon lehet-e egyáltalán szerző vagy feltaláló a mesterséges intelligencia. Ugyan ezen a téren még nincs egyetértés, de a DABUS ügy (végezhet-e feltalálói tevékenységet az MI?), illetve a Naruto-Slater ügy (lehet-e szerző egy állat?) tapasztalatain keresztül megérthetjük, milyen logikák mentén lehet ezekben a kérdésekben döntést hozni. A mesterséges intelligencia által generált művek szerzői jogi védelmének kihívásaiba szintén több konkrét eset, így az AIVA zeneszerző szoftver és a Midjourney képgenerátor által létrehozott alkotások körüli viták vizsgálatán keresztül kaphattunk betekintést. A felsorolt példák alapján többféle megoldás létezik az ilyen nehezen eldönthető helyzetekre, de reálisnak tűnik az a megközelítés, hogy azt a szolgáltatót illesse meg a szerzői jog adta védelem, aki a mesterséges intelligencia alkalmazás jogosultja. Csősz Gergely prezentációjának második felében részletesen bemutatta a mesterséges intelligenciák tanulási és tanítási folyamatainak jellemzőit, melyeken keresztül értelmezni lehet, hol húzódnak a jogi határvonalak az eredeti művek felhasználása és a származékos művek létrejötte között.
Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára a workshop harmadik előadásában szintén a generatív mesterséges intelligenciák szerzői jogi kérdéseit boncolgatta, de a joghatósági kérdések és bizonyítási eljárások irányából, alapvetően azt vizsgálva, hogy mennyiben alkalmazhatóak szabad felhasználási esetek a generatív MI tanítása érdekében, illetve, hogy mennyiben zárhatók ki a szerzői jogi oltalom köréből az MI által generált művek. Felhívta a figyelmet a különböző bizonyítási eljárások technológiai és jogi kihívásaira is, elemezve az eddigi döntések tapasztalatait is.
Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese előadásában az adatrepozitóriumok és az open access publikálás világába vezetett el, bemutatva az adatrepozitóriumok történetét és jelentőségét az (egyetemi) könyvtárak világában, a tudományos közlés hitelességében, valamint a kutatás-fejlesztés támogatásában. Összevetette az intézményi és a diszciplináris repozitóriumokat, illetve a repozitóriumok és a könyvtárak közötti különbségeket és egyezőségeket. Az open access megszünteti a kiadók kapuőri pozícióját és szinte csak a szerkesztői munkálatok maradnak nekik feladatként, ugyanakkor ez a helyzet kedvezőbb a társadalom számára, mivel biztosítja az ingyenes hozzáférést. Grad-Gyenge Anikó a nyílt hozzáférésű adatok, adatbázisok szerzői jogi helyzetét és esetleges kockázatait is elemezve megállapította, hogy ezeknek az adatbázisoknak megkerülhetetlen és kritikus szerepe van a tudományos kutatások és publikációk validálása terén. Az internet korában egyre nagyobb adattömegek állnak rendelkezésre, a tudományos tevékenység felgyorsult, ezért kiemelkedően fontos, hogy a kutatási eredmények megfelelően validálásra kerüljenek. Az előadó kiemelte, hogy mind nagyobb igény mutatkozik a tudományos adatokhoz való hozzáférésre és már számos jó példa található nyílt, ingyenes repozitóriumokra: ilyenek többek között a European Open Science és a ZENODO nyílt, ingyenes platformok, amelyek célja éppen a fenti folyamatok támogatása.
A workshopot követő eszmecsere során egységesnek mutatkozott az az álláspont, hogy indokolt e témában további szakmai egyeztetésekre is sort keríteni, hiszen rengeteg alapvető jelentőségű kérdéskör nyílt meg az utóbbi nagyon rövid időszakban.
