Társadalmi és szabályozási jövőképek a legújabb technológiák között címmel szervezett tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 27-én a Ludovika Főépület Zrínyi Termében.
A konferenciát megnyitó Török Bernát, az EJKK főigazgatója, az ITKI Digitális Platformok a Tudástársadalom Szolgálatában UNESCO Tanszékének vezetője köszöntőjében arra emlékeztetett: az intézet éves konferenciája egyszerre hagyomány és folyamatos megújulás. A rendezvényt voltaképpen az előadók sokszínűsége teszi valóban élővé és inspirálóvá. Mint fogalmazott, szervezőként nem rutinból, hanem elköteleződésből és szakmai kíváncsiságból dolgoznak azon, hogy a konferencia egyszerre legyen gyakorlati és elméleti szempontból is releváns.
Török Bernát hozzátette: az idei esemény különlegessége, hogy az ITKI immár UNESCO Tanszékként hirdethette meg az eszmecserét, ami szorosan kapcsolódik a világszervezet Future Dialogues kezdeményezéséhez is. A főigazgató hangsúlyozta: korunk gyors technológiai átalakulásai közepette különösen fontos, hogy ne kizárólag apokaliptikus jövőképekben gondolkodjunk. Bár a változások hordozhatnak kockázatokat, a jövő nem előre eldöntött: alakítása egyéni, társadalmi, európai és globális szinten egyaránt közös felelősségünk. Éppen ezért a konferencia is párbeszédet kíván ösztönözni a különböző tudományterületek és nézőpontok között.
Török Bernát a konferencia illusztrációjának választott „Janus-arcú technológia” metaforáját a római mitológiából merítette. A kétarcú istenség egyszerre tekint előre és vissza, ami jól szimbolizálja a jelen kihívását: miközben a jövő felé fordulunk, a múltból is merítenünk kell. „Honnan tudnánk bölcsességet nyerni, ha nem a múlt tapasztalataiból?” – tette fel a kérdést. A technológiai fejlődés felforgató ereje mellett ezért annak mérlegelése is szükséges, hogy mit érdemes megőrizni a korábbi intézményeinkből és normáinkból. A megőrzés és az újítás öröme egyszerre van jelen – ez a kettősség teszi indokolttá Janus alakját a konferencia jelképeként. A főigazgató arra is utalt, hogy a jövő alakításához olykor egészen távoli hagyományokhoz – akár a római joghoz – is érdemes visszanyúlni.
Ami korábban kivételes volt, mára életünk alapállapotává vált – mutatott rá Az automatizált döntéshozatal szabályozásának jövője című előadásában Ződi Zsolt, az ITKI kutatóprofesszora a plenáris ülésen. Hozzátette: a digitális platformokon nap mint nap gépi döntések sokaságával találkozunk, miközben az emberi döntéshozatal egyre inkább háttérbe szorul. Az automatizált döntések szabályozása ugyanakkor összetett képet mutat: a GDPR általános keretet ad, például a magyarázathoz való jog révén, ám a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak az ágazati szabályozások. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) például új kötelezettségeket vezet be az átláthatóság és a panaszkezelés terén, ugyanakkor nem minden esetben biztosít lehetőséget arra, hogy a felhasználók kikerüljék a gépi döntéseket. Ződi Zsolt szerint a jövőben inkább a speciális, szektorális szabályok határozzák majd meg az automatizált döntéshozatal kereteit.
Ezt követően a mesterséges intelligencia (MI) gyakorlati banki alkalmazásairól és azok adatvédelmi vetületeiről számolt be Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Digitális Adatstratégia Főosztályának főosztályvezetője a Jelentés a Magyarországon működő bankoknál alkalmazott MI-rendszerek adatkezeléséről című előadásában. Elsőként egy konkrét magyar banki ügy kapcsán mutatta be, milyen kockázatokat hordozhat az MI-rendszerek átgondolatlan használata. Mint azt kiemelte, a tájékoztatás és a megfelelő jogalap hiánya súlyos következményekkel járhat, még akkor is, ha a technológia papíron megfelelően működik. A hatóság 2025-ös szektorális vizsgálata azt is megmutatta, hogy a pénzügyi szektorban egyre elterjedtebbek a chatbotok és más MI-alapú megoldások, amelyek nagy mennyiségű személyes adatot kezelnek. A főosztályvezető hangsúlyozta: a technológia nemcsak hatékonyságot növel, hanem új kockázatokat is teremt, például a csalások terén. Külön felhívta a figyelmet az adatkezelés dokumentálásának fontosságára, az adatforrások átláthatóságára, valamint arra, hogy minden esetben mérlegelni kell, valóban szükség van-e személyes adatokra a rendszerek tanításához. A „shadow AI” jelensége – vagyis az intézményi környezetben nem kontrollált módon használt MI-eszközök – pedig újfajta szervezeti kihívásokat is felvet, amelyek kezeléséhez tudatos szabályozásra és képzésre van szükség.
A plenáris előadásokat követően a konferencia nyolc szekcióban folytatódott, ahol több mint harminc szakember ismertette kutatási eredményeit, a technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági és jogi aspektusait vizsgálva.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes